pár szó aZ ELŐZMÉNYEKRŐL, ADOTTSÁGOKRÓL

A tervezés kezdetén tudatosult bennünk, hogy a Műemléki jelentőségű teret övező épületek szinte mindegyike a műveltség, kultúra, illetve az egyház egy-egy bástyája (itt áll a Ciszterci Szent István Gimnázium, a Csók István Képtár és a Vörösmarty Mihály Könyvtár Épülete, a könyvtár olvasótermének és gyermek részlegének épülete).

A kerttörténeti források, történeti térképek vizsgálata során az derült ki, hogy a térnek kerttörténeti előzménye nincs, mivel 1936-ban, két épület lebontásával jött létre foghíjtelekként. Ezt mutatják az alábbi, 1920-as években és 1969-ben készült légifotók. Napjainkban a téren jelentős, értékes faállomány található, mely nagyban hozzájárul a tér hangulatához, használhatóságához.

    

 

MIT KÉRT TŐLÜNK A VÁROS?

Lantay Attila főépítész az Önkormányzat nevében az alábbi igényeket fogalmazta meg:

• Kiemelten fontos, hogy a teret határoló, azt uraló, magas építészeti nívójú épületek (Csók István Képtár, Ciszterci Szent István Gimnázium – novecento/római iskola stílus, skandináv hatás) kvalitásához anyaghasználatában, alaprajzában igazodó, elegáns tér jöjjön létre, mely épülettől épületig tart, nincs beszorítva az utcák közé.
• Többfunkciós rendezvényteret (szabadtéri hangversenytér – komolyzene és jazz - kialakítása nézőtérrel és színpaddal) alakítsunk ki.
• Fontos szempont a meglévő, értékes faállomány védelme.
• A városlakók bevonzása a térre, mind a hétköznapokban, mind az ünnepek, vásárok alkalmával.
• Az épületet a tértől leválasztó medence megszüntetése, az épület homlokzatának megnyitása a tér felé.
• Anyaghasználat kapcsolódnunk kell a belváros felújított részeinek meglévő anyagaihoz is, főként a burkolat és utcabútorok tekintetében.

Az intézményvezetők:

• Ciszterci Gimnázium: a téren legyen szabadtéri órák tartására alkalmas terület. A városban rendezett ünnepekhez (pl. advent, pünkösd), kulturális rendezvényekhez kötődő vásárokba a tér be tudjon kapcsolódni, lehetőséget nyújtva ezzel az iskola aktív részvételére is. Hangsúlyozottan a kultúra vásártere jöjjön létre itt: könyv-vásár, hanglemez-vásár. Felmerült az ideiglenesen felállított színpadok programjának meghosszabbítása diákrendezvényekkel, az iskola és a tér kapcsolatának erősítése.
• A könyvtár a pihenőt, váróteret és a kerékpártárolókat hiányolta a térről.
• A lakók számára a péntek és szombat est „randalírozások” jelentenek problémát, ezért fontos számukra a tér jobb megvilágítása, a fokozott közterületi felügyelet.

Adjunk teret a kultúrának!

A környező épületek funkciója és a tervezett komolyzenei rendezvények miatt a Bartók Béla tér a városban „A KULTÚRA TERE”-ként funkcionálhat mind a rendezvények, mind a hétköznapok során. 

 

A tér kialakításában mind közvetlen (ismertető tábla), mind elvonatkoztatott formában (burkolatok, egynyári virágok színe, tér sávozottsága) utalni kívánunk Aba-Novák Vilmos monumentális pannójára, mivel sem a város lakossága sem az ide látogató turisták nem ismerik rangjának megfelelően ezt a jelentős, világszínvonalú alkotást. Ritkaságszámba megy ami a Csók István Képtárnál történt, az épület kialakítását egy festmény méltó elhelyezésének rendelték alá: vagyis a festményhez tevezték a házat!

 

      

Az információs táblák témájának, grafikájának és anyaghasználatának is maga a tér a forrása. 

 

A térképzés során alapvető feladatunk volt, hogy a burkolt felületek, a használható tér épülettől-épületig tartson, ne a mostani, parkoló és közlekedő autók közé beszorított területre korlátozódjon. A parkolást a téren belül és az utcák ezen szakaszain megszüntettük és a teret magasságilag is egy szintre hoztuk. A gépjárműforgalmú szakaszok lehatárolását, a vakok és gyengén látók tájékozódását, akadálymentes közlekedéséta burkolatok rakásmódja (az élére állított klinkersáv vezetősávként is szolgál.), illetve a zöldfelületek szegélyei és a virágládák segítik .

A raszter kialakítása mind a Képtár, mind a Gimnázium homlokzatát követi valamilyen formában:

• A burkolatsávok és az egész tér vonalrendszere a Képtár homlokzatát (részben az oszlopok kiosztását) követi, azzal párhuzamos, illetve arra merőleges rendszerben,
• a raszter-csíkok és a növényágyak rendszere a Gimnázium ablakkiosztástól indul, annak ritmusát követve, s így lehetővé teszi a Gimnázium előtti bejárati tér összekapcsolását a tér belsejével.

 A tér arányainak megta rtása miatt szükséges volt a Képtár homlokzatára merőleges irányú vonalak megjelenítése is (fehér sávok: padok, ill. ágyásszegélyek), ugyanis a homlokzattal párhuzamos sávok (ez utalás a pannóra is!) oldalirányban nyújtják a teret. A Gimnázium mellett található rövid fasorok is részben a kellő arányok erősítését szolgálják, illetve a teresedés nyári használhatósága, kedvezőbb mikroklíma létrejötte miatt elengedhetetlenek.A terület zöldfelületei a meglévő fák elhelyezkedése miatt mozaikos rendszert képeznek.

 

A különálló, négyzetes növényágyak és a fák szervezik a kisebb tereket, funkciókat a téren belül:

• A Gimnázium bejárati terének használata a diákélethez köthető leginkább, gyülekező és találkozóhelyként funkcionál. A térrészlet alaprajzilag szorosan kapcsolódik az épület homlokzati kiosztásához.
• Az iskolához kötődik a kültéri tanterem is, mely úgy lett kialakítva, hogy a pihenő funkció mellett alkalmas legyen szabadtéri foglalkozások, tanórák megtartására, valamint az orvosi rendelők kültéri várójanként is funkcionálhasson.
• A platán a tér legkedveltebb fája, ágrendszere fára mászásra csábít, ezért – a talajtömörödés megakadályozására – gyökérzetét nem sértő, fa burkolatot alakítottunk ki a törzse körül. A fa pódium magassága 34 és 45 cm között változik, így több korosztálynak is kényelmes ülőmagasságot biztosít, emellett kisebb együttesek fellépésekor (vonósnégyes, jazzkoncert, iskolai rendezvények, színjátszó-köri előadások) olyan meghitt színpadként működhet, melynek a fa lombja és az épület adja a hátterét. Nagy rendezvények esetén, a mobil fedett nagyszínpad használatakor a közelében lehet elhelyezni a keverőpultot.
• A tér központi része fákkal és zöldfelületekkel megszakított burkolt felület, mely hétköznapokon a pihenést, illetve a teret átszelő gyalogos forgalmat szolgálja.
  A több hónaposra tervezett koncertsorozat alkalmával ez a terület szolgál 500 fős nézőtérként. Vásárok idején itt lehet felállítani az árusító asztalokat, esetleg pavilonokat, melyek portékája kissé elkülönül a Fő utca vásári forgatagától: a területen kifejezetten kultúra termékeit kínálhatják majd (könyv-, hanglemez, régiség, stb…).      
• A medence elbontása után a tér a Képtárhoz közvetlenül kapcsolódik, a nagyvonalú lépcsősor révén jobban érvényesül a nagyszabású épülethomlokzat. (Sajnálatunkra a városnak – anyagi okokból  – le kellett mondania a térre tervezett vízarchitektúra (falikút, központi folyókaelem) megvalósításáról.)
  Koncertek alkalmával itt kerül felállításra a fedett nagyszínpad (50 fős zenekar, illetve nagy kórus részére) amely a Képtár árkádsorával együtt különleges színpadot, díszletet alkot.
• A tér keleti részén, az Olvasóterem bejáratával szemben található kiöblösödés pihenőhely és előtér is egyben. Itt áll a három információs tábla, melyek közvetlenül felhívják a figyelmet a tér művészeti jelentőségére; a festészet (Aba-Novák), a zene (Bartók) és az építészet (Schmidl) területén, a tér és az azt övező épületek rövid történetét is bemutatva.

 

Csak semmi térkő!

    

Burkolatminta a rajzasztalon és építés közben

 

Az itt alkalmazott anyagok magas minőségűek, elegánsak és igen tartósak:

• A tér burkolatként alkalmazott klinkertégla a Képtár épületének belső homlokzatán és az árkádok alatti vízszintes felületek burkolataként jelenik meg. A homlokzaton látható barnás árnyalatot kívántuk követni, amely a rizalit mozaikdíszítésével és a szobrok színével is harmonizál.
• A tér burkolat-rasztereként, a Képtár teraszának tömblépcsőjeként megjelenő nagyobb méretű világos, barnásszürke porfir lapok a Képtár homlokzatát borító kőlapok színét, formáját idézik. Ez az anyag kapocs a belváros többi részéhez, hiszen a Jókai utca másik végén, a Hiemer-háznál megindult járdaburkolat, az Országalma környezetének gyalogos felületei is ugyanilyen méretű, hasonló színű és felületű anyagból készültek. 
• A Jókai és Oskola utca téren kívüli részein fő burkolatként bazalt kockakő ill. lapburkolat révén kapcsolódik a tér a belvárosi burkolatok szövetébe.
• A törtfehér öntött dekorkő elemek (padok és planténerek, az infótábla, a takarószekrény, a növényfoltok szegélyei) a belső homlokzaton a bejáratot keretező mészkő díszítések leképezési a térben.
• A Képtár ablakrácsai, feliratai a sötétszürke színű fémszerkezetek használatában köszönnek vissza (fém ágyásszegélyek, információs tábla, hulladékgyűjtők, …)

A városban (Országzászló tér, Várkörút) több helyen megjelent dekorkő elemekkel azonos anyaghasználat, illetve a megegyező típusú lámpatestek, hulladékgyűjtők alkalmazása segítik az egységes belvárosi hangulat kialakulását.

 

                                                                                    

A Csók István Képtár épülete a tér anyaghasználatának forrása – barnás klinker, fehér kő, sötétszürke fémrács  - Az épülő lépcső mellett már jól látszik a klinker eltalált színválasztása

 

        

A hulladékgyűjtők is egyedi - a térre utaló - grafikát kapnak az Országzászló térhez hasonlóan.

 

MI VIRÍT ITT?

Bár elsőre nagynak tűnhetnek a burkolt felületek, az eredeti térhez képest 88 m2-rel nőtt a zöldfelületek mennyisége.

A beültetett növények a meglévő méretes fák, illetve a nagy burkolt felületek alkotta mikroklímához lettek kiválasztva. A fák alá árnyékot, félárnyékot, gyökérkonkurenciát tűrő, a napos helyeken fényigényes, légyszárazságot, nagy hőséget tűrő cserjék, évelők kerültek kiültetésre. Alapvetően alacsony, az áttekinthetőséget nem zavaró növényzet kerül telepítésre, (hiszen a színpadot nem takarhattuk ki!). Az ágyásokban az örökzöld, télizöld fajok képviselik az állandóságot, a virágzó és őszi lombdíszt adó cserjék, virágok pedig változatosságot, színt visznek a térre. De milyet? A téren a klinkertégla színével jól harmonizáló sárga virágszín dominál, ami szándékos utalás Aba-Novák festészetére (a sötét tónusok mellett ugyanis a vörös, sárga és kék speciális árnyalatai jelennek meg sokszor élénk foltokban művein! A növénytartókba pedig a Pannó lángoló színét, a kadmiumvöröst idéző egynyári virágkiültetést terveztünk be.

 

A meglévő fák mellé olyan 10-15 méterre növő fákat telepítettünk, melyek érdekes lombszerkezetükkel vagy virágszínükkel változatosságot hoznak a növényállományba, emellett elviselik a városi környezetet, nem takarják ki a Gimnázium épületét és várhatóan nem károsítják a közműveket.

A telepített évelőknek, cserjéknek 1-3 évre, a fáknak legalább 5 évre van szükségük, mire teljes szépségükben kibonatkoznak.

 

És hogy ez a sokrétű tervezési szempontrendszer valóban érvényre jusson, a kivitelezés során a folyamatos volt tervezői jelenlétünk.

Mi nagyon szeretjük ezt a teret. Bízunk benne, hogy Önök is örömüket lelik majd benne mind a hétköznapok, mind a koncertek során! Viszontlátásra!